Aranyecset [antikvár]

ELŐSZÓ Elindult egykor egy vándorlegény szerencsét próbálni. Odahagyta szülőfaluját. Győrszentmártont (most Pannonhalmának hívják), semmit sem vitt a tarsolyában, csak a tehetségét, hivatástudatát, hitét az emberekben. Úgy hívták, hogy Dallos Sándor, ő volt az Édesapám. Megjárta a 20-as évek Budapestjének sötét bugyrait, zsákolt, csavargott, éhezett, bokrok alatt hált. De végül is győzött: Osvát Ernő felfedezte, és 1928-ban megjelent a Nyugatban. Ez volt életében az első esély a kibontakozásra, mely nem is maradt el. Ettől kezdve pályája villámgyorsan ívelt felfelé. Egjrmás után jelentek meg regényei, elbeszéléskötetei, 1937-ben megkapta azon idők legrangosabb írói kitüntetését, a Baumgarten díjat. Emellett a folyóú-atokban, napilapokban megjelent novellái, színes tárcái tették közkedveltté a legszélesebb közönség előtt is. Ezek egy részét ő maga olvasta fel a rádióban -, talán még máig is élnek néhányan, akiknek fülében visszacseng zengő baritonja Azután bekövetkezett a tragédia: a háború, az ostrom, az 50-es évek. Pályája derékba tört. Az írót, akit a nyilasok is üldöztek, és aki írásaiban mindig a szegények, a kiszolgáltatottak életéről beszélt, az „új rend" kiközösítette, mert műveiből az istenhit, a durva realitások mögött húzódó misztikum, a krisztusi szeretet sugárzott. A kor elvárásainak, a „szocreál" követelményeinek nem tudott és nem is akart eleget tenni. A megkeseredett, egyre betegebb, meghasonlott ember filmforgatókönyvek írásának rabszolgamunkájával kereste családjának a kenyeret. Egy időn túl ismét „esélyt" kapott az élettől, hogy önmaga megalázása nélkül valamennyire a felszínre törhessen. Felfedezte magának Munkácsy Mihályt, akinek személyiségében is rokonságot érzett a sajátjával. A külvilág sérelmei elől menekülve vetette bele magát a regényes életrajz írásába. A könyv 1957-ben jelent meg először, még valami örömet és némi elégtételt nyújtva akkor már súlyos beteg Édesapámnak. Egyéb műveinek kiadását már nem érhette meg, 1964 tavaszán (még alig múlt 62 éves), embertelen szenvedések között halt meg.