Bővebb ismertető
A tárca napjainkban ismét reneszánszát éli, és ez nagyban köszönhető annak, hogy Nagy Koppány Zsolt fél évtizede beleszeretett ebbe a sokáig mellőzött műfajba. A jeles prózaíró finom és gyakran gonoszka humora, öniróniája különösen jól érvényesül a tárcákban, a humoreszk műfaja pedig szintén a kisujjában van a szerzőnek. Az Apucifoci írásai egy átlagos élet átlagos mindennapjairól szólnak. A családi és az iskolai életről, a kisállattartás bonyodalmairól, a sportolásról, arról, hogy miként próbáljuk lenyűgözni sporttársaink asszonyait focinak becézett pocakos totyogásunkkal. Remekbe sikerült, garantáltan megnevettető, elgondolkodtató korrajz. (Orbán János Dénes)
1978. október 5-én született Marosvásárhelyen. 2001-ben diplomázott magyar–angol szakon a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Még egyetemistaként kezdett szerkesztőként és lektorként dolgozni az Erdélyi Híradó Könyvkiadónál.
Első novelláskötete – Arról, hogy milyen nehéz – 2000-ben, Kolozsvárott jelent meg. 2001-ben nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetem PhD-képzésére, amelyet 2002-ben kezdett el, azóta Magyarországon, Budapesten él. 2006-ban publikálta első regényét, Jozefát úr, avagy a regénykedés címmel. A Magvető Novelláriumban jelent meg 2007-ben a Nagyapám tudott repülni, majd 2010-ben az Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk című regénye.
Díjai
Faludy György-díj (2003), Székelyföld-díj (2004), Gion Nándor prózaírói ösztöndíj (2004, 2006), Irodalmi Jelen regénypályázat II. díja (2006), NKA alkotói ösztöndíj (2009), Akademie Schloss Solitude alkotói ösztöndíja (2009), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2010)