Apák [antikvár]

1 George Washington Crosby nyolc nappal a halála előtt kezdett hallucinálni: a nappalija közepén álló, bérelt kórházi ágyból látta, amint rovarok tűnnek elő a mennyezet vakolatának képzeletbeli repedéseiből. A helyiség egykor szorosan illeszkedő, mázas ablaktáblái mára lazán fityegtek kereteikben, a következő erősebb szellő letépheti és ráhajíthatja őket családtagjai fejére - ott ültek körülötte mind, a díványon, a kétszemélyes szófán és a konyhai székeken, amelyeket a felesége hozott be, hogy mindenki helyet foglalhasson. Az ablaktáblák zuhataga mindnyájukat kiűzné a szobából: kikergetné a Kansasbői, Atlantából és Seattle-ből érkezett unokákat és Floridából idelátogató nővérét, ő pedig ott rekedne az ágyán, az üvegszilánkok vizesárka mögött. A virágpor és a verebek, az eső és a rettenthetetlen mókusok - a fél élete azzal telt, hogy megpróbálta távol tartani őket a madáretetőktől -, mind betörnének a házba.