Bővebb ismertető
„Képzelj el egy világot, amelyben az emberek nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót, nem járnak moziba, nem neteznek, nem olvasnak folyóiratot és újságot. Az emberek nemcsak gumi óvszert meg gumikesztyűt húznak, hanem füldugót is használnak. Régen senki sem csinált problémát abból, ha vadidegenekkel szexelt. Azelőtt az emberek nem aggódtak a bolhacsípés miatt. A kezeletlen ivóvíz miatt. A szúnyogok miatt. Az azbeszt miatt. Képzelj el egy pestist, ami fülön keresztül terjed. Az új halál, ez a pestis, bárhol ott lehet. Egy dalban. Egy közleményben. Egy híradásban. Egy prédikációban. De elkaphatod egy utcazenésztől. Egy telemarketingestől. Egy tanártól. Egy internetről letöltött fájlból. Egy szülinapi üdvözlőlapról. Egy szerencsesütiből. Tegyük fel, hogy egymillió ember néz egy tévéműsort, aztán másnap reggelre mind meghalnak egy reklámblokkban elhangzó kis dalocska miatt. Képzeld el a rettegést. Képzeld el, hogy újra beköszönt a sötét középkor. Az első pestisjárványokat felfedezők és kereskedők hurcolták be Kínából Európába. A tömegmédiában számtalan új lehetőség rejlik a betegség terjesztésére. Képzeld el a lángoló könyvhalmokat. A hangszalagokat és filmeket, a számítógépeket, a rádió- és tévékészülékeket, amint felemészti őket ez a hatalmas máglya." Chuck Palahniuk ezúttal az információs kor poklába kalauzolja olvasóit. A horror és a fantasy elemeit vegyítő groteszk road-regény minden ízében igazi Palahniuk-mű: sokkoló, megbotránkoztató, elgondolkodtató. Carl Streator újságíró egy nap különös megbízást kap szerkesztőjétől: a hirtelen bölcsőhalálról kell cikksorozatot írnia. Alighogy nekilát e nem kifejezetten hálás feladatnak, különös felfedezést tesz: az áldozatok mindegyikének ugyanabból a könyvből, ugyanazt a verset - egy afrikai törzsi mondókát - olvasták fel a haláluk előtti este. Carl fejében hamarosan összeáll a kép, és kezdetét veszi a hajtóvadászat a mondókás könyv fellelhető példányai és a Varázskönyv után, amelyben a gyilkos mondóka eredetije szerepel. A keresésben „segítségére" lesz Helen Hoover Boyle ingatlanügynök - akinek múltja és rózsaszín hajkoronája súlyos titkokat rejt -, Helen titkárnője, Mona Sabbat, a fiatal neohippi boszorkány, valamint Mona megszállott pasija, Osztriga, a Harcosok klubja Tyler Durdenjének ikertestvére, aki akár emberek milliárdjait is könnyű szívvel feláldozná, ha ezzel „megmenthetné" bolygónkat. A díszes társaság egyre hajmeresztőbb kalandokba keveredik, ahogy keresztül-kasul száguldozik Amerikán. Vajon sikerül-e megmenteniük a világot? Vagy éppen ők maguk jelentik a legnagyobb veszélyt az emberiségre? A Harcosok klubja, a Cigányút és a Láthatatlan szörnyek írója a Cartaphilus Kiadó életműsorozatának legújabb darabjában egy olyan világba kalauzolja olvasóit, ahol a szavakkal ölni lehet. Ismerősnek tűnik a hely?
Charles Michael "Chuck" Palahniuk (1962. február 21. –) amerikai szatírikus regényíró és újságíró. Felmenői Ukrajnából származnak. Díjnyertes Harcosok klubja című regénye alapozta meg hírnevét szerte a világon, mely valójában a mű filmváltozatának sikere után vált híressé.
Palahniuk az Oregoni Egyetem zsurnalisztika szakán végzett 1986-ban. Az egyetemi évek alatt egy oregoni rádiónál dolgozott. Röviddel ezután Portlandbe költözött. Rövid ideig egy helyi lapnak írt, majd dízel kamionokat szerelt hosszú ideig. Ez idő alatt használati utasításokat írt a kamionokhoz és hébe-hóba továbbra is jelentek meg újságcikkei. Egy Landmark Education nevű szervezet ingyenes kurzusának elvégzése után Palahniuk 1988-ban abbahagyta az újságírást. Palahniuk egy hajléktalan szálláson vállalt ingyen munkát, hogy valami értékesebbet kezdjen életével.
Palahniuk belépett a lázadó szellemű Kakofónia Társaságba (Cacophony Society). Azóta is rendszeresen részt vesz a társaság összejövetelein Portland-ben. A társaságban eltöltött időszak nagy hatással volt a szerző későbbi műveire. Ez a társaság szolgáltatta mindenekelőtt a Harcosok klubjában leírt Mayhem projektet.
Palahniuk harmincas évei közepén kezdett írni. Saját bevallása szerint, a Tom Spanbauer amerikai író vezette irodalmi műhelycsoport ösztönözte az írásra, melyet új barátok szerzése végett látogatott. Spanbauer nagy hatással volt Palahniuk minimalista stílusára. Első könyvét (Insomnia: If You Lived Here, You'd Be Home Already) soha sem adta ki, mert nem volt elégedett a történettel (bár egy kis része megjelenik a Harcosok klubjában). Második regényével (Invisible Monsters) kiadói szálltak szembe, mondván, hogy az túl felzaklató. Így kezdett hát dolgozni legnépszerűbb regényén, a Harcosok klubján, melyet saját kiadója még intenzívebb felzaklatására szánt eredetileg. Palahniuk még kamionszerelő időszakában írta a történetet, amit eredetileg novellaként kívánt kiadni (később ez lett a regény 6-os fejezete). Palahniuk nagy meglepetésére kiadója hajlandó volt a könyv kiadására. A David Fincher rendezésével elkészült Hollywood-i film kellett azonban ahhoz, hogy Palahniuk neve igazán bevonuljon a nemzetközi irodalmi életbe. A film kezdeti vegyes fogadtatása ellenére ma már kultusz filmként tisztelt.
Egy 2003 szeptemberi interjúban Palahniuk elárulta egy újságírónak, hogy egy férfivel él együtt. Az újságíró ezt a hírt ugyan nem írta meg cikkében, Palahniuk félreértve a történteket egy internetes oldalon saját maga fedte fel a nagyközönség előtt homoszexualitását.