Aki elmenekült [antikvár]

2022. április 16:57 Szokatlanul enyhe áprilisi nap van, és ő izzad, de nem csak a melegtől. A hátizsák, amelyet néhány órája pakolt meg gondosan, nedvesen tapad a hátához. Óvatosan halad a lökdösődő tömegben a stadion felé. Annyiszor járt már itt, olyan jól ismeri a helyet, mint a saját otthonát. Ma betegséget tettetett, és évek óta először kihagyta a meccset. Most már kifelé özönlenek, mint megannyi hangya piros-fehér csíkos mellényben, felbuzdulva a váratlan győzelemtől; 3 : 2-re nyertek hazai pályán erős ellenféllel szemben. Kollektív eufória járja át a levegőt. Ez egy betegség. Ragály. De hamarosan kigyógyulnak belőle. Arca kivörösödik az erőfeszítéstől, a hátizsák súlyától, az agyában ketyegő belső visszaszámlálástól. Már nem tart sokáig. Még néhány pillanat, szó szerint csak pillanat, és mindennek vége lesz. A szíve kalapál, rájön, hogy egészen eddig visszatartotta a lélegzetét. Egyik kezét a homlokához kapja, mintha le akarná nyugtatni magát. Emberek tengere - főként férfiak, a legtöbben három vagy annál is több korsó sör után - árad