...ahogy itt lehet... [antikvár]

A cím pontos volt: Hogy lehet itt élni, vallásos magyar zsidónak lenni, a fiúárvaházban nevelkedni, reménytelenül szeretni egy nagy orrú, kis mellű nőt, és hogyan lehet leírni a Wesselényii utcát? Reménytelenül röhögni való, keserű és groteszk könyv. De azt kevesen gondoltuk, hogy jóskönyv. Ám a megjelenése óta eltelt húsz év története nagy ugrásokat tett Láng Tamás reális látomásának megvalósulása felé. Ez azt jelenti, hogy valósággá vált a regény abszurd világa. Nem kizárt, hogy a mi nemzedékünk majd arról lesz nevezetes, hogyan tudtunk az abszurditásokban élni: abszurd politikában, nevetséges egészségügyben, miniszteriális bürokrácia által irányított iskolákban nevelkedve, önkormányzatok kiskirálysága alatt, és gyakran megdöbbentő sikerrel küzdve abszurd karrierekért. Akkoriban Láng úr nyilván el volt keseredve, és vaktában beleütött a világba. Talált. Ütése most csattan a fülünkbe. Csakhogy húsz év alatt elfelejtettük a könyvet is, íróját is. Pedig nem érdemelte meg. Olyan kedvesen ajánlotta magát már a mottóban is: „Fizetőképes kereslet esetén tehetségemet a legnagyobb készséggel váltom aprópénzre." Ám a mi rosszkedvű országunkban gyilkos humora csak baráti társaságokban érvényesült. Sajnos megelégedett ennyivel. Jól mulatott, de abbahagyta a mulattatást, nem írt többet. Kár. Láng Tamás útja a dramaturgiától az újságíráson át vezetett az irodalomhoz. Nem lenne igazságos, ha említés nélkül hagynám Árvai Joli filmrendezőt, aki a készülő könyv részleteinek első lektora és bírálója volt. Az aggodalmam azt súgja: a regény sorsát erősen befolyásolta, hogy nem a zsidókérdésről írt, ahogy komoly alkotóhoz illik, hanem egyszerűen azt mesélte el, amit zsidó értelmiségiek és kispolgárok körében megélt. Kommentárt, ítéletet nem fűzött hozzá. Ha szociológus lett volna, művét terepmunkának neveznék. Ma már ez is mindegy. De annyit megérdemel, hogy lerázva róla a felejtés minden maszatját (nehogy a porra hivatkozzak), két évtized után elmondjuk: Tamás, kitűnő könyvet írtál! Aki jó- vagy rosszindulatától vezettetve igazán ismerni akarja a magyar zsidóság beltenyészetét, ma is okosan teszi, ha elolvassa.