Ad acta [antikvár]

A kortárs próza iránt fogékony magyar olvasók régi ismerősként üdvözölhetik Patrik Ouredníket, a Megfelelő pillanat, 1855, a Huszonnégyes év s mindenekelőtt a nagy sikert aratott Europeana alkotóját, akit joggal sorolnak napjaink legjelentősebb cseh prózaírói közé. A Párizsban élő szerző Ad acta című könyvében sem tagadta meg magát: műve bűnügyi regényként indul, végül azonban egy bizarr és abszurd világ látleletévé változik át, melyben nem a történet és a különös alakok panoptikuma a legfontosabb, hanem ami az elbeszélés során feltárul: a hétköznapi lét kisszerűsége és kilátástalansága, az emberi kapcsolatokat illuzórikussá tevő felszínesség, kommunikációképtelenség és üresség. Minderről persze sokan írtak már - de a groteszk humor, a tényekkel űzött furcsa játék, a könyörtelen szarkazmus, a provokatív gondolatok, nyelvi lelemények és stilisztikai bravúrok e különleges elegye nem jöhetett létre másutt, mint Patrik Ouredník laboratóriumában.