A volokalámszki országút [antikvár]

1. A TŰZVONALBAN Momys Uli Baurdzsán vöröshadseregbeli parancsnok törté-! nete a félelemről és bátorságról. „Ha az embernek rendkívüli tapasztalatra nyilih alkalma, megfigyelheti, mondjuk egy tűzhányó kitörését, amely virágzó helységeket pusztít él, vagy valamely elnyomott nép jelkelését mindenható ma ellen, vagy valamely eddig ismeretlen féktelenül pusztító nAp betörését a haza földjére — vesse papírra a látottakat. De ha nem leste el azt a művészetet, hogyan kell összefűzni az események szálait, — mondja el visszaemlékezését egy tapasztált íródeáknak: aki majd pergamentre jegyzi az elmondottakat az unokák és dédunokák épülésére.'' Jan. V. !!Dzsingisz-kán.'^ Egy ember, akinek nincs neve 1. Én csupán lelkiismeretes es serény íródeákja vagyok e könyv-« nek. A történet a következő: 2, — Nem — felelt élesen a kérdésemre Momys üli Baurd-* zsán —, semmit sem mondok el önnek. Ki nem állhatom, mikor mások elbeszélése után írnak a liáborúról,'