A Tudorok titka [antikvár]

Jí. r ^ndenkinek van egy titka. Olyanok vagyunk, mint az osztriga, amely áttetsző héjai közé, a húsa mélyére temeti a homokszemet: mintha egy halálos sebet próbálnánk meggyógyítani. Néhányan egész életünket annak szenteljük, hogy megőrizzük a titkunkat, elrejtsük mindenki elől, aki felfedné. Úgy óvjuk, akár a kagyló a gyöngyöt, de a végén, amikor már nem is számítottunk volna rá, mégiscsak azt kell látnunk, hogy a titkunk megszökött tőlünk. Ráadásul mi magunk hagytuk futni, mi magunk nyitottuk meg előtte a menekülés útját egy olyan