A szép pap [antikvár]

A fedlap kicsit kopottas.
A szép pap és a szerelmes vénkisasszonyok olykor szelíd, olykor kiméletlen gúnnyal megírt története köré gyűjti a kitűnő olasz író nagy szeretettel ábrázolt alakjait: a finom modorú betörőt, a kedves csirkefogókat, utcagyerekeket, az utcalányt, ar öreg bicikliőrt. Nem különösen jók, nem különösen rosszak ezek a társadalom peremén élő emberek, éheznek, veszekszenek, szenvednek, lopnak – az író mégis kihámozza belőlük az embert. S ezek között az emberek között ott csetlik-botlik egy csomó nevetséges, szánalmas, ellenszenves figura: a felül levők, a gazdagok, akiknek nem a lelke, csak fintorba merevedett arca érdekli az írót.