A sárkány fogai I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Lanny Budd egyedül volt a kis fogadószobában. Jól párnázott karosszékben ült és minden oka megvolt arra, hogy jól érezze magát, de mégsem tette ezt a benyomást. Nyugtalanul izgett-mozgott, újra meg újra megnézte az óráját, végigvizsgálta körmeit, melyeknek erre semmi szükségük nem volt, szálacskákat keresett tropikál gyapjúnadrágján, holott nemrégen vette le róla az utolsó szálacskát. Kinézhetett volna az ablakon, mely Cannes belvárosának egyik előkelő körútjára nyílt, de már nagyon jól ismerte a kilátást és az nem változott. Egy népszerű regényt tartott a térdén és időnként megállapította, hogy néhány társaságbeli úr és hölgy csevegése nem tudja lekötni érdeklődését. Időről-időre végigment a szobában egy fehérbe öltözött ápolónő. Lanny oly sok kérdést intézett már hozzájuk, hogy szégyelt újra megszólalni. Tudta, hogy minden férj oktalanul viselkedik ilyenkor; látott egyszer néhányat színpadon, egy kissé merész, de azért ártatlan darabban. Valamennyi izgett-mozgott, az órájára nézett, ide-oda járkált minden cél nélkül és felesleges kérdésekkel untatta az ápolónőket.