A pokolra szánt hajó [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Az 1938. november 9-i, később Kristály éjszaka néven hírhedtté vált németországi pogrom ráébresztette a német zsidóságot arra, hogy az az ország, amelyet nemzedékek óta a hazájának hitt, többé nem az otthona. Goebbels propagandaminiszter ördögien ravasz terve alapján 1939 májusában a St. Louis nevű hajó, fedélzetén „937 darab zsidó rakománnyal", útnak indult Hamburgból Kubába, ahol az utasok érvényes turistavízum birtokában partra léphettek volna. Goebbels három legyet akart ütni egy csapásra: 1. megmutatni a Nyugatnak, hogy a németek nem bántják a zsidókat; 2. bebizonyítani a világ közvéleményének, hogy az „emberbarát" Nyugat sem kér majd a zsidókból; 3. lebonyolítani az amerikaiak orra előtt egy rutinszerű kémkedési akciót. Csakhogy az utasok hiába reménykedtek: a St. Louis nem köthetett ki Kubában. Eltökélten náciellenes német parancsnoka, Schröder kapitány azonban szembeszegült a paranccsal, hogy utasaival térjen vissza Hamburgba, a biztos halálba. Rádió-összeköttetésbe lépett a szabad világ kormányaival. Elsőként Roosevelt elnök utasította vissza. így kezdődött a St. Louis pokoljárása... Gilbert Sinoué francia író izgalmas regénye a hajóutat eleveníti fel, megrázó erejű korabeli dokumentumok (tárgyalási jegyzőkönyvek, levélváltások, táviratok, úti naplók) felhasználásával. Sok tekintetben ma is aktuális témája a filmvászonról is ismerős: a St. Louis tragédiájáról Az elátkozottak utazása címmel Stuart Rosenberg készített filmet 1976-ban.