A nagymosoda [antikvár]

A szűk Császárok uccájába tíz-húsz sikátor ontja a kocsit, a kaftános galíciai zsidót, a siető sovány munkást. Az egyik stráfkocsin alacsony ketrecben kakasok riognak, kacsák hápognak; a másikról némán lóg le a levágott ökrök véres feje... a hatalmas sörhordó lovakat dudálva sürgeti a liszteszsákokkal tömött teherautó és a nagy forgalomban ide-oda löketve, veszekedve tolják zöldséges kordéikat az uccai árusok. Mindenütt felvisítanak a suhanó biciklik csengői s csak figyelemtől kimeredt szemmel mernek átvágni egyik oldalról a másikra a járókelők. A város legöregebb emeletes házai vannak itt: kopott arcukba sürün csillognak egymás mellett az üzletek áruval és reklámárakkal teledobált kirakatai. A nagy okkáziót hirdető portálok előtt az olcsót kereső tömeg. Az egész ucca harsog a kiabáló beszédtől: itt senki se szól halkan; akaratlan ordítani kezd, ha átlépte a hentesüzletekkel tömött ucca küszöbét...