kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Salman Rushdie - A Mór utolsó sóhaja [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/755/4971755.jpg "Salman Rushdie - A Mór utolsó sóhaja [antikvár]")
Könyvtest enyhén deformált, kissé oldalra nyomódott. A portugál Vasco da Gama leszármazottai, Spanyolországból a XV. században száműzött, a dél-indiai Kocsinban letelepedett zsidók, a bombay felső tízezer, művészek, dilettánsok és korrupt városatyák. Egy zseniális, gyermekeivel látszólag mit sem törődő festőművész anya, aki napokra eltűnik műtermében, hogy a "Mór képek" végtelen sorozatát fesse, egy látszatra pipogya, valójában minden hájjal megkent apa, aki üzelmeit fűszerkereskedelemmel és...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1760 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Könyvtest enyhén deformált, kissé oldalra nyomódott.A portugál Vasco da Gama leszármazottai, Spanyolországból a XV. században száműzött, a dél-indiai Kocsinban letelepedett zsidók, a bombay felső tízezer, művészek, dilettánsok és korrupt városatyák. Egy zseniális, gyermekeivel látszólag mit sem törődő festőművész anya, aki napokra eltűnik műtermében, hogy a "Mór képek" végtelen sorozatát fesse, egy látszatra pipogya, valójában minden hájjal megkent apa, aki üzelmeit fűszerkereskedelemmel és hintőporgyártással álcázza, s akitől a politikusok és maffiafőnökök rettegnek, három nővér - Ina, Minnie, Mynah -, akik öccsükhöz és apjukhoz hasonlóan egész életükben féktelen és fékezhetetlen anyjukkal küzködnek. Ebben a családban és környezetben éli dupla sebességű életét a könyv főhőse, Moraes Zogoiby, a Mór, aki Boabdilt, Granada utolsó szultánját is az ősei közt tudhatja, s aki ugyanolyan számkivetett, mint ama szerencsétlen mór, aki az Alhambrát egy még egyszer visszanézett és - mit tehetett volna? - sóhajtott egy utolsót. Így sóhajtja el a Mór is családja történetét, melyben - mint már annyiszor Rushdie műveiben - most is a "Hol éljek? Hol élhetek?" az egyik legfontosabb kérdés. Választás azonban nincs. Moraes nem találja meg a maga "Móruzsálemjét", de legalább nem jár úgy, mint az a boldogtalan földbirtokos, aki ott áll az Indiát és Pakisztánt elválasztó két szögesdrót között, és mivel fogalma sincs melyik oldalon fekszik a birtoka, csak annyit bír kipréselni magából: "Ó puff neki, hihihi, az fix iksz, az eszetlen lámpa balszerencséje!"
Termékadatok
Cím: A Mór utolsó sóhaja [antikvár]
Szerző:
Salman Rushdie
Oldalak száma: 530
Kötés: fűzött kemény papír kiadói borítóban
ISBN: 9630762633
Méret: 120 mm x 180 mm
Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai születésű brit író, a Sátáni versek című regény szerzője.
Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.
Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.
Rushdie művészete, mágikus realista regényei már ekkor megosztották a közönséget, de a Sátáni versek igen heves fogadtatására senki nem számított. 1989-es megjelenése óta a szólásszabadság jelképe. Számos kiadást ért meg, népszerűsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem botránykönyv, és nem istenkáromló fertelem, hanem a 20. század megkerülhetetlen, rendkívüli jelentőségű irodalmi alkotása.
1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője istenkáromlás és az iszlám vallás megsértése miatt fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett az író ellen, s felszólította a világ muzulmánjait Rushdie kivégzésére. Az író a Scotland Yard védelme alatt elrejtőzött Angliában, állandóan váltogatva a lakhelyét, s hosszú évekig nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az indulatok annak ellenére sem csillapodtak, hogy Rushdie 1990-ben egy tanulmányában bocsánatot kért: a regény japán fordítóját megölték, az olasz fordító és a norvég kiadó ellen pedig merényletet kíséreltek meg. 1998-ban az iráni kormány visszavonta a fatvát, de a radikális iszlám mozgalmak továbbra is életben tartják az író elleni fenyegetést.
A 2000 óta New Yorkban élő író a kényszerű rejtezés ideje alatt sem pihent, sorra jelentek meg esszéi és kritikái, s a regényírással sem hagyott fel. A Sátáni versek után 1990-ben meseregénnyel jelentkezett, a Hárun és a mesék tengere az Ezeregyéjszaka világát idézi. 1994-ben Kelet, nyugat címmel novelláit, majd egy évre rá A mór utolsó sóhaja című regényét adta közre. Ezt 1999-ben az amerikai rockzene Indiára tett hatását feldolgozó Talpa alatt a föld című regénye követte, 2001-ben látott napvilágot a Fúriadüh című regénye, amelyben új otthona, New York nyüzsgő, tarka, lüktető élete elevenedik meg.
Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.
Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.
Rushdie művészete, mágikus realista regényei már ekkor megosztották a közönséget, de a Sátáni versek igen heves fogadtatására senki nem számított. 1989-es megjelenése óta a szólásszabadság jelképe. Számos kiadást ért meg, népszerűsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem botránykönyv, és nem istenkáromló fertelem, hanem a 20. század megkerülhetetlen, rendkívüli jelentőségű irodalmi alkotása.
1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője istenkáromlás és az iszlám vallás megsértése miatt fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett az író ellen, s felszólította a világ muzulmánjait Rushdie kivégzésére. Az író a Scotland Yard védelme alatt elrejtőzött Angliában, állandóan váltogatva a lakhelyét, s hosszú évekig nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az indulatok annak ellenére sem csillapodtak, hogy Rushdie 1990-ben egy tanulmányában bocsánatot kért: a regény japán fordítóját megölték, az olasz fordító és a norvég kiadó ellen pedig merényletet kíséreltek meg. 1998-ban az iráni kormány visszavonta a fatvát, de a radikális iszlám mozgalmak továbbra is életben tartják az író elleni fenyegetést.
A 2000 óta New Yorkban élő író a kényszerű rejtezés ideje alatt sem pihent, sorra jelentek meg esszéi és kritikái, s a regényírással sem hagyott fel. A Sátáni versek után 1990-ben meseregénnyel jelentkezett, a Hárun és a mesék tengere az Ezeregyéjszaka világát idézi. 1994-ben Kelet, nyugat címmel novelláit, majd egy évre rá A mór utolsó sóhaja című regényét adta közre. Ezt 1999-ben az amerikai rockzene Indiára tett hatását feldolgozó Talpa alatt a föld című regénye követte, 2001-ben látott napvilágot a Fúriadüh című regénye, amelyben új otthona, New York nyüzsgő, tarka, lüktető élete elevenedik meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............