A mély dala [antikvár]

Túlélni. Szolgálni. Megmenteni a szeretteit. Simi egykoron imádkozott az istenekhez. Most pedig Mami Wataként - hableányként - szolgálja őket azáltal, hogy összegyűjti azoknak a lelkét, akiket a tengerben ért a halál, majd megáldja útjukat hazafelé. A baj akkor kezdődik, amikor egy még életben lévő fiút hajítanak a tengerbe. Ekkor ugyanis Simi megszeg egy ősi törvényt, és megteszi az elképzelhetetlent: megmenti a fiú életét. Jól tudja, hogy büntetés vár mindazokra, akik ellenszegülnek az istenek akaratának. Hogy megvédhesse a többi Mami Watát az istenek dühétől, Siminek fel kell keresnie a Legfelsőbb Alkotót, hogy a bocsánatáért esedezzen. A dolgok azonban bonyolódnak. Ott van a fiú, akit megmentett; ő többet tud, mint amennyit illene. És ott van még valami. Valami, ami árnyékként követi Simit, és ami örömét lelné a bukásában... Minden irányból veszély leselkedik Simire, és ahogy közeledik a céljához, bosszúszomjas istenekkel, álnok vidékekkel és legendás lényekkel kell szembenéznie. Mert ha elbukik, azzal nemcsak a Mami Waták sorsát teszi kockára, hanem az általa ismert világét is.