A lecke vége [antikvár]

A Kenyér és szerelem c. regény folytatása. // Köszönöm a lehetőséget a kiadónak, hogy ismét megszólalhatok, néhány gondolattal az olvasó számára. Szeretném a Lecke vége című könyvet édesapám, néhai Bozzay Dezső szent emlékére ajánlani. Életében, az elmúlt évtizedek alatt, nagyon vágyott arra, hogy valamikor kiadásra kerülhessenek a indexre tett könyvek, édesanyja élettörténete, a 15 éves feleség, a Kenyér és szerelem, és e könyv, mely befejezője az életregénynek. Boldog vagyok, hogy a nagyobbik fiú, Emil nagybátyám segítségemre volt, hogy megvalósuljon a kiadás és a mai ember számára e rohanó, elhidegülő világban néhány csodálatos, tanulságos órát adjon a könyv olvasójának. Ebben a kötetben, a trilógia záróművében az írónő nem kesereg, nem zokog a kátyúba jutott, vagy méginkább az elsüllyedt házasság és szerelem romjai felett, hanem megírja a csalódások, a kudarcok, a napok és percek tragédiájának gyógyszerét. Így válik a könyv kicsit optimista regénnyé, melynek gondolatokban és mondanivalóban gazdag tartalma sok-sok tudással, szinte egy életre szóló bölcsességgel ajándékozza meg az olvasót.