Bővebb ismertető
Végre egy könyv, egy merész könyv. Az 1950-es évekről, a hétköznapi kis emberek könyve. Nem beszél az ideológiát csináló, az ideológiát kihasználó "emberi" nagyságokról, csak az ideológia árnyékában szűkölő kis emberekről. Nincsenek a könyvben nagy hős ellenállók, csak apró egyenes jellemű szenvedők és véletlenül az ellenség soraiba sorolt áldozatok. Alig éltek, alig tettek valamit, aztán eltüntek, mint sok százan a Köztemető 298-as parcellájában. Ha nincsenek nagyszerű jellemek, ha nincs más, csak kis város Kis utcája, érdemes-e akkor a könyvet egyáltalán kézbe venni?