A királynő mélyén [antikvár]

Titokzatos kézirat kerül elő egy fővárosi könyvtár mélyéről, nyolcvanévi titkosítás után. A szerzője egy legendás író, aki a maga korában nem adhatta ki az „erotikus történelmi kalandregény” alcímet viselő művét, mert botránykő lett volna belőle… Két mindenre elszánt, kéjvágyó kalandor mérkőzik meg benne egymással, életre-halálra, hogy eldöntsék, melyikük az igazi. Ugyanis mindketten ugyanannak a több ezer éves irodalmi hősnek mondják magukat, aki sorra-rendre feltámad halottaiból. Először egy budai orgián hozza őket össze a sors, majd kétezer évet repülnek vissza a múltba, egy azóta letűnt kultúra központjába, a nabateusok lakta Petra városába. Egyszerre vonzó és ijesztő, szép és rút, kellemes és hátborzongató világba csöppennek, amelyben semmi sem az, aminek látszik, csak a fáklyalángok vöröse valódi… Önmagából kifordult világ ez, amelynek kiismerésére a két kalandornak egyetlen éjszaka adatott; ha nem eléggé ügyesek és okosak, halál fiai lesznek mindketten. Casanova-i teljesítményen, szerelmen, hatalmi ármányon, fekete kockaistennőn, gonosz máguson és egy különös alvilágon át vezet az út a menekülés felé. De ebben a történetben a menekülés sem egyértelműen pozitív fogalom… A királynő mélyén nem csupán szórakoztató és izgalmas olvasmány, hanem igazi irodalmi csemege, keleties, gyönyörű nyelvezetű mese, hagyományos eszközökkel elmondott nagyon modern regény.