A Kék Hold völgye [antikvár]

Tibet és a Kék Hold völgye sokak szemében máig egyet jelent: a földi Paradicsom tökéletes megvalósult modelljét. Ezt a képzetet hét évtizeddel ezelőtt James Hilton angol író teremtette meg, aki 1933-ban kiadta a 20. század később talán legismertebbé vált regényét, a Kék Hold völgyét. Azt a krimit, amire egyformán bólint rá mai is a legfinnyásabb irodalmi ízlésű olvasó és a krimirajongó is. Ezért fordították le londoni megjelenése után szinte azonnal számos nyelvre, köztük magyarra, és az sem véletlen, hogy magyarul éppen Déry Tibor fordításában jelent meg. Nagy sikerű filmek, színpadi változatok is készültek belőle, hatására jobb módú utazók seregei indultak Tibet és India határvidékének ismeretlen hegyei közé a lámakolostorokba. Az ember örök álma valósul meg e könyv lapjain. Hősei rátalálnak az elveszett Édenre, amit a valóságban hiábe igyekszünk újra megteremteni, sőt talán egyre messzebb kerülünk tőle. Szép álom ez, de kockázatos is. Ennek kifejtése adja a regény valóban ritka izgalmait: merész fordulatosságát és a szellemi borzongásokat. Íróink ma már nemigen álmodnak a régi paradicsomi világról. Még kevésbé egy újról, jövőbeliről. Pedig mi nem változtunk, képzeletben legalább ma is szívesen látjuk megvalósulni vágyainkat. ez is okunk lehet rá, hogy újra megszeressük és megbecsüljük ezt a könyvet.