A jubilánsok [antikvár]

Részlet: I. FEJEZET. A szikra átszáll és gyújt Az ember azt gondolná, hogy az öreg Kopár László gazdasági igazgató úr, a hatalmas Péter papok teljhatalmú ura, azért állt meg az országúti új hídon, szemben a vasúti állomással, mert meg akarja jól nézni, hogy az a gonosz Borovitz megint micsoda országos csalást követett el - protekczióból. Forrón, égetően süt a juniusi nap; még a legőrzöttebb napszámos is le-lecsapja kapáját, s nagyokat töröl kemény barna homlokán, s a hűvös télre gondol, melyből de milyen jó volna most egy kis darabocska itt az árnyéktalan síkon; s im a tekintetes úr, ki behúzódhatnék a hintó belsejébe, nem félti szürke fejét, sovány, görbe nyakát, hegyes vállait, hanem a hosszú pipaszárával ott mutat a vörös hídon.