Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Nathalie fogott egy marék gombát s szűrőstül belemerített a forró vízbe; ekkor meghallotta, hogy Sigurd hazajött. Egy pillanatig figyelt. A férfi letette felöltőjét s rögtön eltűnt szobájában.
A gombaszagú párából erdei ösvények képe kelt - csupasz és görbe gyökerek, valamint hervadt és fenyőtűs szőnyegek.
Nos, ha rövidesen nem kerekednek föl, az idén már nem látják régi gombatelepeiket. Jaj, jó féléve egyetlen vasárnap se szabadulhattak ki! Nathalie ökörnyálas rőzsére és hómentes avarra gondolt - egy szeles és felhős tavaszi nap zúgó fenyveseire, borzasan és foltosan himbálózó zúzmókra. De mihelyt a felhőzet fölszakadt, a hangyafészkek az első fénycsík átszűrődésére megmozdultak - mintha afféle rézgolyókból szőtt fémszövet hullámzott volna. Sigurd mindig mulatott Nathalie »hangyafészek« kifejezésén - illetve csak eleinte. Már rég átsiklott rajta - sőt néha maga is belebotlott."