Bővebb ismertető
Részlet:
"Abby még mindig nem szokott hozzá a fényűzéshez, hogy péntek délután megszökhet a munka elől.
Tíz éven át megtört embereket hallgatott végig nap nap után, akik leírhatatlan kegyetlenségekről számoltak be. Az estéket konténerekből átalakított, az évszaktól függően dermesztő vagy kemenceforró szobákban töltötte, ahol aktákká szikkasztotta a véres történeteket, melyeket a hágai Nemzetközi Bíróságnak küldött el. Sosem szökött meg. Már nem számolta a lidércnyomásait. Kétségbeesetten próbálta elfelejteni a napközben hallottakat. Ezekre az évekre ment rá többek között nem egy ígéretes kapcsolat, egy házasság, végül pedig az ő empátiája. Ennek ellenére minden reggel visszatért a munkájához."