A harc mestere [antikvár]

ELSŐ FEJEZET A sors - útitársaival, a balszerencsével és a romlással - 1346-ban, Szent Vilmos napjának hideg, ködös reggelén érkezett meg Thomas Blackstone ajtaja elé. Simon Chandler, Lord Maridon ispánja és önjelölt küldönce nem viseltetett rosszindulattal ura alkalmazottja iránt. A fiatal kőfaragónak szóló figyelmeztetés, hogy elfogatási parancsot adtak ki a testvére ellen, jó színben tüntethette fel őlordsága előtt, és olyan látszatot kelthetett, hogy kevésbé mohó, mint amilyen valójában. Esélyt adott a fiúnak arra, hogy elmeneküljön az akasztás elől. Azt pedig biztosra lehetett venni, hogy felakasztják a szomszéd faluban lakó Malcolm Flaxley lánya, Sarah megerőszakolásáért és megöléséért. - Thomas! - kiáltotta Chandler, miközben kikötötte a lovát az erre a célra földbe ásott póznához. - Hol van az az ostoba, semmirekellő testvéred? A ház egy szoba szélességű és valamivel több mint hat méter hosszú volt, fala szalmával és trágyával kevert agyagból készült, meredek teteje pedig, amelyet már jócskán belepett a moha, helyi nádból. Egy nyíláson keresztül fűst szállt fel alóla az ég felé. Chandler az alacsony eresz miatt lehajolt, és öklével megdöngette a vaszsanérok által tartott ajtót. A ház sarka mögül egy alak bukkant elő a ködből. - Mi szél hozta ilyen korán, Chandler úr? - kérdezte a karján felhasogatott fát cipelő fiatalember, és bizalmatlanul nézett Lord Maridon intézőjére. Nem talált megfelelő okot a látogatásra, és gyanította, hogy a férfi váratlan felbukkanása rosszat jelent.