A bólogatás démona / Figura fejedelem / Fonott karszék [antikvár]

Dominik Tatarka nevét a hatalom húsz éven át igyekezett kitörölni az irodalmi és köztudatból. 1968 után ő volt - ha lehet ezt így mondani - a szlovák Václav Havel: emberi és írói magatartásával az ellenállás hordozója, a humánum továbbvivője, aki a felismert igazságból soha, semmi körülmények között nem engedett. A húszéves kényszerszünet után a Madách Könyvkiadó most először ad Tatarka-művet a magyar olvasó kezébe. A kötetet indító írás, amely műfaját tekintve átmenet a novella és a politikai pamflet között, első ízben 1956-ban jelent meg, s az első szenvedélyes, művészi erejű kritikája volt az ún. személyi kultusznak és minden rossznak, amit a háború vége óta nálunk az ember ellen elkövettek. A despota vezető - az egyetértés, a bólogatás démona aki nem tűrt másságot, s kegyetlenül irtott mindent, ami eltért a „vonaltól", a szokványostól, ott terpeszkedett a társadalmi és a közélet minden területén, s árnyékában ott tülekedtek-tengődtek az engedelmes, tehetetlen, bólogató kis figurák tömegei. Tatarka prózája még ma, 20-30 év múlva is időszerű, és időtálló is: azáltal, hogy rávilágít a monolitikus hatalmi viszonyok okozta torzulásokra, segíti a közélet, az erkölcs, a lelkek tisztulását.