Kémek - csempészek [antikvár]

Részlet a könyvből: Vasárnap délután négy óra lehetett. Kissé hűvösen fújt a szél. Az eget vastag felhőréteg takarta és a nap csak rövid pillanatokra bukkant elő a felhők mögül. A kissé hűvös és szeles idő a nyár végét jelezte. Megindult az őszi futballidény és ilyenkor a futballrajongók százai, ezrei tülekedtek a villamos- és autóbuszmegállóknál. Mindenki igyekezett, hogy kiérjen futballcsapatának premierjére. Magos őrnagy is egy fotelban ülve a televízión keresztül nézte a futballmeccs közvetítését. Még tíz perce sem játszottak, amikor Magos szinte magából kikelve hangosan felmordult: - Nahát! Ez borzasztó! Ez a Dunai megint két méterről az égbe rúgta a labdát! - Majd visszajön... - jegyezte meg a felesége. - Micsoda, ki, vagy mi jön vissza? - Hát a labda. - Ugyan - legyintett mérgesen -, te ehhez nem értesz. Az izgalmas pillanatok egymást követve lassan-lassan a meccs végét jelezték, amikor élesen megszólalt a telefon. Még a tv képernyője is beleremegett.