Bővebb ismertető
i!l
VÍ„dor-Ú.Mágoc.tól Barcelonáig
¦ • A^Htpm meg Victoria Arraballal, Jaime Vándor
9015-ben ismerkeatem meg , „ , ,
özvegyével, aki átadta nekem apdsának Vándor Ferencnek e s. vi Jáborüs, gyönyöm kézírással írott naplojat. Az anyagba belelapozva feltámltak előttem egy első világháboms katona badifogsaga-
nak mindennapjai.
A naplóba elmélyedve megragadott az a tiszteletet erdemlo lelkierő és kitartás, amelyre az írásból következtetni lehet. Hiszen rengeteg nélkülözés és szenvedés közepette jegyezte le tapasztalatait a maga és az utókor számára, azzal a céllal, hogy ők is megtudhassák, mit éltek át azok a milliók, akik fogolytáborokban tengették mindennapjaikat éveken át szabadulásukra várva.
Az olvasónak érdemes részletesebben is megismernie a szerző: Vándor Ferenc életútját. Ezt fiának, Jaime Vándornak, a Barcelonai Egyetem hebraisztikát tanító professzorának a „Holocaust peremén - El filo de Holocausto" című könyve alapján mutatjuk be.
Vándor Ferenc a baranyai Mágocs faluban született 1895-ben, Weisz Ferenc néven. A Vándor vezetéknevet egy telefonkönyvből nézte ki magának. Elsősorban magyarnak érezte magát, és csak aztán zsidónak. Nyolc testvére volt, ezek közül hat fiú. Ő volt a legkisebb. Amikor testvéreit besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe, ősem akart kimaradni, ezért önkéntesnek jelentkezett. Nem vallásos családból származott, ellentétben későbbi feleségével, aki nagyon vallásos családból jött.
A frontra kerülve tífuszos lett, kórházba került. 1917. július 2-án a keleti fronton - egy olyan ütközetben, melyben a társainak több mint a fele meghalt - fogságba esett. Szabadulása után, július 2-át a Vándor család minden évben megünnepelte. Vándor Ferenc három evet toltott Kelet-Szibériában a Japán-tenger közelében. Ide több onapos hosszú és lassú vonatút után érkezett meg. Mivel altiszt
' ^ neki sem kellett dolgoznia, de a rossz