Védelemben [antikvár]

Részlet: I. Tűz van! Mindig van olyan támadás, ami a legjobb védelmet is megtéveszti. Ez nem csupán fizikai erőnlét kérdése, nem is technikai bravúr, hanem az a plusz, ami a fantáziából pattan elő az a villanás, amihez egyetlen pillanat is elég. Amikor kosaraztam, volt a csapatban egy fiú, nem tartozott a legmagasabbak közé, de még csak kimondottan erős se volt, mégis olyan truvájokat tudott, amikre a védelem nem számíthatott. Na, ez az a bizonyos felfoghatatlan tényező felfoghatatlan! Hogy én mennyire szeretem ezt a szót! (Részlet Leopold Azok a régi szép idők című memoárjából) Tűz volt. A lángok alulról, az ajtótól indultak, bömbölve kúsztak fel a bódé keskeny falán, és mikor a tető fölé értek, egyetlen óriási fiistoszloppá tömörültek, amely ide-oda kanyargott, örvénylett maga körül, mint egy légtrombita, telis-teli fehéren izzó ff i iteí j: h: i U;['m,'Í i ' . II ,1 ! í rl, ¦ V 'l I I, ll S-i ''ii- ]¦•.-.