Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A hideg novemberi szél oly erővel sivított végig a rosszul világított, szűk udvaron, hogy majd kitépte a kilincsest annak az alig nyolcéves kislánynak kezéből, aki éppen kilépett az egyik hátsó lakás ajtaján.
A leányka azonban nem hőkölt vissza, csak szorosabbra fogta a fekete, hosszú rojtos kendőt, mely vállaira volt borítva. felsőkendőt, mely vállaira volt borítva. Felső-Olaszországban viselnek ilyet az asszonyok. Aztán sietett végig a lucskos udvaron, - már amennyire siethetett a felnőtt lábára való, kopott papucstól, mely minden lépésnél meg akart válni tőle.
Végre kiért az utcára. Jól esett szemének a nagy világosság, melyet az utcai lámpák s a ragyogó kirakatok árasztottak. De azért nem állt meg. Sietve befordult a kapu mellett lévő hentesüzletbe s illedelmesen köszönt.