Pókháló/Ibolyka [antikvár]

Részlet a könyvből: "Marischell kisasszony hirtelen odakapott a nyakához és megtapogatta rajta a széles, fekete bársonyszalagot, mert úgy érezte, mintha az a magyarázat hevében meglazulva, már nem takarná kellőképpen az őrizetére bízott titkokat, amiket pedig a szemközt ülő leánysereg képes lett volna kegyetlen fiatalságában egyszerűen kortól eredő ráncoknak tartani. Fölösleges idegesség volt. A bársonyszalag pontosan Símult a helyére s a kisasszony keze egyszerre nyugodtabbra válva, szelíd mozdulattal ereszkedett le a sötétkék bluz szívalakú kivágásához, hogy megigazgassa rajta a sajáthorgolású csipkéket. Még egy pár percig magyarázott, aztán látva, hogy a katedrára kitett kis ezüst óráján a két mutató már csaknem egészen takarja egymást a tizenkettes számon, becsapta a könyvét és azt mondta: - Ennyi elég lesz mára... Tanulják meg a fejezet végéig..."