Magyarország története [antikvár]

Vándorló magyarok kb. i. e. 4000 - i. sz. 895 ^ 895 - 907 907-1046 Népünk történetének kezdete a múlt homályába vész. A magyarok évszázadokon keresztül vándoroltak, míg égbe nyúló bércek közt ráleltek álmaik földjére, a Kárpát-medencére, s végre letelepedtek. ) tr 1 aábccsdeéfggyhi í j ? tAöO DaJKX^HAA ek ak I ly m n ny o ó ö ő p r es as (ixKM^nnKT sz t ty u ú ü ű V z zs ö a T n ^ ® A emp emb ent tpru tprus us hegy Az uráli nyelvcsalád (A dőlt betűvel irt nyelvek már eltűntek.) A magyarok eredetéről számtalan elképzelés látott napvilágot. Még az sem teljesen bizonyos, hogy milyen útvonalon érkeztek a Kárpát-medencébe. Azokból az időkből ugyanis igen kevés írásos forrás maradt ránk. A meglévők között sok a bizánci császároktól, arab és perzsa utazóktól származó irat. Anyanyelvünket illetően szintén megoszlanak a vélemények. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a magyar az uráli alapnyelven belül a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Igaz, ennek ellentmondanak az ebből a korból előkerült régészed leletek. Népünk története az i. e. 4. évezredben, Nyugat-Szibériában kezdődött. Az uráli törzsek az Ob folyó vidékén halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. Az uráli őshazában bekövetkezett népességnövekedés miatt a finnugorok elváltak a szamojédektől. Délnek vették az irányt, s egyre közelebb kerültek az Urál hegység lábához. Az i. e. 2. évezred közepén az ugorok továbbvonultak délre, a Tobol, az Irtís, illetve az Isim folyó völgyébe, míg a finnek nyugatra, a Balü-tenger felé indultak. Őseink ezt követően a „népek országútjára", a sztyeppövezetbe értek, ahol fokozatosan átvették az ott élők szokásait. A dús füvű puszták kiváló lehetőséget teremtettek a nomád állattartáshoz. A vándorló életmódhoz alkalmazkodva könnyen összerakható -jurtában (rácsos favázra épített nemezsátorban) laktak. Elsajátították a lovas harcmodort, és ügyesen bántak az íjjal. A törzsek folytonos harcban álltak egymással. Ráadásul a Belső-Ázsiából betörő nomádok is állandó veszélyt jelentettek rájuk és a környékbeli népekre. Többségük egy-egy keletről jövő támadás esetén vagy továbbvándorolt, vagy behódolt az újonnan érkezetteknek. I. e. 500 és i. sz. 500 között a magyarok áttelepültek Baskíria (Magna Hungaria) területére, a Volga és a Káma folyó völgyébe. Őseink jól megférlek a volgai bolgárokkal, s az állattenyésztés mellett a földművelés terén is egyre ügyesebbé váltak. A krónikák szerint a 7-8. században a magyarok már a Don és a Dnyeper vidékén, Levédiában, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek. Ajól szervezett állam uralkodója adót szedett tőlük. Itt ismerték meg a rovásírás tudományát és a nehézeke használatát. Kazár mintára hamarosan a magyarok is két fejedelmet választottak. Ettől kezdve egy szellemi, a kende és egy katonai vezető, a gyula osztozott a hatalmon. MORVA árpát-medence BÍ^L e I c - 1 e n g V i M r. 1 bTrö