Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"A nagyvárosokban élő álltok teljesen más életmódot folytatnak, mint természetes körülmények között élő társaik. Sz emberek közelsége, a civilizáció rájuk is nagy hatással van. A mezei nyulak nem ismerik a városi emeletes házak sötét pincéit, a vidéki cica eltévedne a kanálisok labirintusában, viszont a kalitkából kiengedett városi kanári életképtelen lenne az erdőben, a tengerimalacok nem tudnának meglenni a mezőn a tv-sorozatok nélkül, és a kóbor kutyák is inkább a szemétben keresgélnek eleséget, mint vadásznak. A szobakutyusok pedig, akik a jó meleg lakásban töltik a telet, szív alakú, rózsaszín kutyaeledelt ropogtatnak és a gazdi ágyában alszanak, pillanatok alatt elpusztulnának éhen-szomjan a szabadban.
Ezek az állatok képesek alkalmazkodni a városi életformához, míg mások nem tudják megszokni a benzinbűzös levegőt, a zajt, az emberek állandó közelségét, zaklatását. Vannak persze kivételesen életrevaló állatok, akik könnyen elviselik az emberek által formált világot is, ugyanakkor saját természetüket sem tagadják meg. Ügyesek a túlélésben, tehetségesek a rejtőzködésben, és könnyen feltalálják magukat. Ők a macskák, egerek, verebek, mókusok, menyétek, nyestek stb. "
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pannónia rajzfilmstúdió. Ott születtek meg a magyar animáció gyöngyszemei. A Pumukli kotnyeles házmanójával kezdődött, a Macskafogó macskáival folytatódott, és sok-sok éves animációs munkák után valahol a Borsószem hercegnőjétől vezetett az út az illusztrációk felé. Magam, és gyermekeim nagy örömére születtek meg ezek a mesés könyvek, ezek a csupa képes mesék, csudamesés képek. Jó néhány éve már főtevékenységemmé vált az illusztráció.Gyerekkönyvek, mesekönyvek, foglalkoztatók, leporellók, és minden,amit papírra tudok vetni. Persze ma rengeteg kis olvasó-nézőm van, kik értékelik az általam készített könyveket, kedvelik figuráimat, és szívesen forgatják az általam illusztrált tankönyveket is."