Bővebb ismertető
ELSŐ FEJEZET
amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke az esőben, hóban, míg csak a közömbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot.
kollégium nagy, komor, négyszögű épület. Voltaképpen csak az első része komor, a Nagytemplom felőli ősi épület: a hátulsó három épületrész, melyek úgy vannak az elsőhöz hozzáépítve, hogy az egész egy négyszögű udvart zár be, inkább sivár. De a kisdiáknak elöl-hátul, mindenfelől rendkívül imponál s még bent a coetusban is állandóan valami templomi félelmet érez, amint behallatszik, hogy kopognak a kemény kis cipősarkak a sivatag folyosókon s hogy zúg be a százezernyi veréb csiripelése az udvaron álló ménkő magas jegenyeakácok lombja közül.
A kisdiák e percben a szoba közepén álló nagy asztalnak ajtó felől legszélső fiókját kihúzva, abban kotorász. Ennek a fióknak az első oldala zöldre van festve, mint maga az asztal. De az asztal felső lapja már erősen meg van kopva, a fiók azonban még mindig friss zöld s ez igen tetszik a kisdiáknak, csak azt sajnálja, hogy a fiók régi birtokosai a kulccsal már ezt is össze-vissza karmolászták.
A fiókba szép rendetlenséggel volt belegyömöszölve egy rakás iskolai könyv és füzet. A kisdiák Géza bátyjára gondol, az ő jó, nemes, drága bátyjára, aki elhozta