Kuckómesék [antikvár]

Farkas koma és a hold gyszer volt; hol nem volt, volt egyszer egy tó. Egy nyári napon így szólt a partján ' ¦ ¦ tanyázó állatokhoz: - Szomorúan látom, hogy a hold egyre soványabb! Mi lesz, ha elfogy? - Meghízna, ha lenne mit ennie - lépett közelebb a farkas. - Ezért ha besötétedik, tegyétek ki az ajtótok elé, amit a holdnak szántok vacsorára. Meglátjátok, egy hét múlva újra olyan lesz, mint egy kerek sajt. így is történt. Az állatok kikészítették a hold vacsoráját, ami reggelre oda is lett. Néhány nap múlva a hold kövéren nézegette magát a víztükörben. Az állatok megnyugodtak, és hálával gondoltak farkas komára. Telt-múlt az idő, és néhány hét múlva a hold újra lefogyott. - Ó, kedves farkas koma, segíts rajtunk! — kérlelték a farkast az állatok. -Na jó, ide figyeljetek! Medvéék szederlekvárja savanyú volt, mint az uborka. Mókusék ; diómustárja tavalyi — és még folytatta volna, de az állatok egyre szorosabban gyűltek köré. Felháborodva kérdezték tőle: — Farkas koma, honnan tudod? Megkóstoltad, vagy tán meg is etted ezeket az ennivalókat?