Kis Pék Peti [antikvár]

Részlet: Az már régóta úgy van, hogy szegények meg gazdagok lakják a világot. De az egész világ szegényei között mégis talán a legelesettebb volt Kis Pék Peti, pöttömnyi emberke, aki olyan kicsiny is volt egyben, hogy ellakhatott volna a legapróbb rózsabokor alatt. - Talán jobb is lenne, - sóhajtotta sokszor Kis Pék Peti, - ha a rózsabokorban vehetnék ki szállást. Összevarrnám a bokor ősz-hullajtotta leveleit, ebből lenne a paplanom. Kis tarisznyám volna a párnám, derékaljam meg a zöldecske fű, azonmód, ahogy a jó Isten növesztette. Hajnali meg déli, meg szép, estenti harangszó helyett madár dalolna nékem.