kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/942/5136942.jpg "Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön [antikvár]")
ELŐSZÓ
Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879-ben. Édesapja foltozószűcs volt, eleven eszű, mindig tervező, vidám és jószívű ember. A szűcsmesterség mellett gazdálkodással is próbálkozott, de nem sok sikerrel, s a család nagy szegénységben élt. Móra Ferenc édesanyja félénk, gyenge szívű asszony, aki azonban tigrissé válik, ha fia boldogulásáért kell harcolnia. Házuknál állandó lakó a szegénység, nem telik arra, hogy kisfiúkat iskoláztassák. Móra megható őszinteséggel mondja el,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879-ben. Édesapja foltozószűcs volt, eleven eszű, mindig tervező, vidám és jószívű ember. A szűcsmesterség mellett gazdálkodással is próbálkozott, de nem sok sikerrel, s a család nagy szegénységben élt. Móra Ferenc édesanyja félénk, gyenge szívű asszony, aki azonban tigrissé válik, ha fia boldogulásáért kell harcolnia. Házuknál állandó lakó a szegénység, nem telik arra, hogy kisfiúkat iskoláztassák. Móra megható őszinteséggel mondja el, hogyan tanult meg írni attól, aki minden ember legdrágábbja: édesanyjától, és ahogy megelevenedik előttünk a kedves kép a jégvirágos ablakkal, az aggódó édesanyával, úgy elevenednek meg egymás után Móra gyermekkorának többi színes képei is a Kincskereső kisködmön lapjain. Miképpen az Ezeregyéjszaka mesebeli csodalámpája kincses barlangba vezette el Aladdint, úgy vezeti el a kincskereső kisködmön Gergőt az emberi jósághoz, ehhez a csodálatos és láthatatlan kincshez. Gergő, a regény hőse, régi ismerősünk. Ismerjük életét, gondolkodását és érzéseit. Találkoztunk vele az író más műveiben is, hiszen a kis Gergő maga Móra Ferenc, aki ebben a regényében saját gyermekkorának legérdekesebb élményeit beszéli el.
Márton szűcsmester, akinek alakjában az író saját édesapját festi le, szintén régi ismerősünk. Nagy szeretettel és nagy bölcsességgel neveli a kis Gergőt, mert tudja, hogy a tapasztalat többet ér az erkölcsi prédikációnál. A kis Gergő, éppen úgy, mint a legtöbb gyerek, megirigylí a nála gazdagabb fiúk szép ruháját és csizmáját, különösen a bíró fiának csizmáját kívánja meg, hej, ha neki olyan lábbelije lenne! Az édesapja nem beszéli le a fiát a csízmavásárról. Hadd próbálja meg
Termékadatok
Cím: Kincskereső kisködmön [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: Móra Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9789631195682
Méret: 140 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............