Kertet ültetett Isten I. [antikvár]

Bevezetés Kedves Kis Olvasóm! A legjobb barátomat szeretném bemutatni neked. Vele mindig szót válthatok, mindig érdekli, hogy mi van velem, és olyanokat mond, amit érdemes elfogadni. Ezért a legjobb barátom. Kitalálod, hogy hívják? Lehet, hogy már te is ismered őt. Nem leszek féltékeny rád, ha neked is ő lesz a legjobb barátod. Sőt! Nagyon fogok örülni. Akkor meg különösen, ha meg is írod nekem! Tudod már, kiről írok? -Hát persze! A názáreti Jézusról. - De hiszen ő már meghalt! Hogyan mondhatom, hogy vele mindig szót válthatok, meg hogy mindig érdekli, hogy mi van velem? Tényleg meghalt. A kereszten végezték ki. Értem halt meg, és érted is, mindenkiért. A Golgotán, Jeruzsálemben. Több, mint 1900 évvel ezelőtt. - És mégis él. Honnan veszem? Először csak elhittem azoknak a tanúknak, akik jól ismerték őt halála előtt. Akik beleroppantak, amikor látták meghalni a kereszten, de akik kénytelenek voltak meggyőződni arról is, hogy ugyanazzal a Jézussal találkoznak, esznek, beszélnek a halála után, akit láttak meghalni a kereszten. Mióta azután rábíztam magamat Istenre, azóta én magam is tapasztalom, hogy Jézus él, szót válthatok vele, és érdemes megtenni azt, amit mond. Mindebben nagy szerepet kap egy könyv. A nevét is biztosan tudod: a Biblia, a Szentírás, amely Isten könyve, és az életünk könyve. Ha vállalkozol rá, és velem jössz, ezzel a könyvvel fogunk megismerkedni, és ezt fogjuk együtt olvasni. Könyvvel a könyvet?! - kérdezheted csodálkozva. Viccesnek látszik, de erről van szó: könyvvel a könyvet. Tudod miért? Azért, mert a Biblia már régen megvan. A „legfiatalabb" része is 1900 éves, a „legöregebbje" pedig már 3000