kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Flóra/A láthatatlan testőr [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/818/2069818.jpg "Benedek Elek - Flóra/A láthatatlan testőr [antikvár]")
Flóra/A láthatatlan testőr [antikvár]
Benedek Elek, Benedek Marcell
Részlet a könyvből:
Kötelességemnek, még pedig szívbéli, kedves kötelességemnek érzem, hogy elmondjak valamit ennek a kis regénynek születéséről.
Esztendeje lehet körülbelül, hogy Flóra húgom izgatottan nyitott be hozzám:
- Nézd, mit találtam!
Néhány papirlapot tartott a kezében. Még mielőtt a rajta lévő írást láttam volna, megismertem azt a kék kockás papirt, amelyhez Édesapánk a mi emlékezetünk szerint egész írói pályáján ragaszkodott. Az első oldalra ez volt írva:
- Jegyzetek «Flóra»...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Kötelességemnek, még pedig szívbéli, kedves kötelességemnek érzem, hogy elmondjak valamit ennek a kis regénynek születéséről.
Esztendeje lehet körülbelül, hogy Flóra húgom izgatottan nyitott be hozzám:
- Nézd, mit találtam!
Néhány papirlapot tartott a kezében. Még mielőtt a rajta lévő írást láttam volna, megismertem azt a kék kockás papirt, amelyhez Édesapánk a mi emlékezetünk szerint egész írói pályáján ragaszkodott. Az első oldalra ez volt írva:
- Jegyzetek «Flóra» c. regényemhez (az ötvenes és hatvanas évek ujságjaiból).
Azután öt oldalnyi jegyzet következik, nagyrészt a «Délibáb» és a «Családi Kör» meg a «Pesti Napló» 1858-as számaiból.
A tervezett regényből egy sort sem írt meg Édesapánk. Hogy mit akarhatott megírni, arra a jegyzetek összeválogatásából következtettem. Jórészük az akkori leánynevelésről szól, az idegen «guvernántokról», akik Petőfinek, Vörösmartynak hírét sem hallották; az idegen szellemű, felületes leánynevelőintézetekről; arról, hogy másutt már egyetemre engedik járni a leányokat, nálunk még jó magyar asszonyokat, családanyákat sem nevelnek. Egy jegyzet megemlíti Gyulai Pálnak az írónőkről szóló cikkét s az ebből támadt vitát. Aztán jó egynéhány jegyzet foglalkozik az elnyomott magyar érzés feltámadásával, az Akadémia Kazinczy-ünnepével, a magyar ruhaviselettel s azzal a bállal, amelyen mágnások, nemesek, polgárok - egyformán magyar ruhába öltözve - társadalmi különbség nélkül vettek részt, magyarságukban eggyé forrva... És vannak végül olyan feljegyzések az akkori utazási viszonyokról, amelyekből nyilvánvaló, hogy a regény szereplői kapcsolatba kerültek volna Erdéllyel.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............