Flóra/A láthatatlan testőr [antikvár]

Kötelességemnek, még pedig szívbéli, kedves kötelességemnek érzem, hogy elmondjak valamit ennek a kis regénynek születéséről.Esztendeje lehet körülbelül, hogy Flóra húgom izgatottan nyitott be hozzám:- Nézd, mit találtam!Néhány papirlapot tartott a kezében. Még mielőtt a rajta lévő írást láttam volna, megismertem azt a kék kockás papirt, amelyhez Édesapánk a mi emlékezetünk szerint egész írói pályáján ragaszkodott. Az első oldalra ez volt írva:- Jegyzetek Flóra c. regényemhez (az ötvenes és hatvanas évek ujságjaiból).Azután öt oldalnyi jegyzet következik, nagyrészt a Délibáb és a Családi Kör meg a Pesti Napló 1858-as számaiból.A tervezett regényből egy sort sem írt meg Édesapánk. Hogy mit akarhatott megírni, arra a jegyzetek összeválogatásából következtettem. Jórészük az akkori leánynevelésről szól, az idegen guvernántokról, akik Petőfinek, Vörösmartynak hírét sem hallották; az idegen szellemű, felületes leánynevelőintézetekről; arról, hogy másutt már egyetemre engedik járni a leányokat, nálunk még jó magyar asszonyokat, családanyákat sem nevelnek. Egy jegyzet megemlíti Gyulai Pálnak az írónőkről szóló cikkét s az ebből támadt vitát. Aztán jó egynéhány jegyzet foglalkozik az elnyomott magyar érzés feltámadásával, az Akadémia Kazinczy-ünnepével, a magyar ruhaviselettel s azzal a bállal, amelyen mágnások, nemesek, polgárok - egyformán magyar ruhába öltözve - társadalmi különbség nélkül vettek részt, magyarságukban eggyé forrva... És vannak végül olyan feljegyzések az akkori utazási viszonyokról, amelyekből nyilvánvaló, hogy a regény szereplői kapcsolatba kerültek volna Erdéllyel.