Erdei történetek [antikvár]

Részlet a könyvből: "Mackó anyó vállára vette a tarisznyát; tele volt az finom sárga körtével. Elindult a falu felé, le a völgybe. Útközben találkozott a Hollóval. - Hová, hová, Mackó anyó? - Megyek a faluba, az emberek közé. - Csak nem? Mit akarsz te az emberektől? - Dajkát keresek a bocsaimhoz. Hadd legyen mellettük valaki, aki vigyáz rájuk, és tanítgatja őket, amíg én eleség után járok. Elkel melléjük egy jó kis pesztonka. - Mit fizetsz? - Egy tarisznya körtét. - Mondok valamit, Mackó anyó. Adj nekem csak három szem körtét. Majd én vigyázok apró bocsaidra. - Te? Tudsz is te énekelni! Kisbocsokat mulattatni! - Bizony tudok. Mindjárt el is dalolom neked a nótámat! Rákezdte a Holló: - Kár, kár, kár... Kár volt neki kinyitni a száját, mert Mackó anyó ijedten dugta be a fülét. - Eredj, Holló, nem vagy te dajkának való. Nem értesz te ahhoz. Nem tetszik a nótád!"