Első imakönyvem [antikvár]

Kedves Gyerekek! Jó néha csendben maradni. Befelé figyelni. Őrá, aki nem kiabál, nem nyüzsög, nem akar mindig valamit. Talán csak annyit, hogy váltsunk szót vele. Akár örülünk, akár bánkódunk el ne felejtsük, neki fontosak vagyunk. Erről tanúskodik ez a kicsi könyv is. Szerzője, egy vidám szívű édesanya társatokul szegődik, hogy együtt tanuljátok meg, mit jelent kérni, megköszönni és hálát adni mindazért, ami az élet. Imádkozzatok bátran, úgy ahogy akartok s ne feledjétek: tiétek az Isten országa.