Bővebb ismertető
^ /íi f
/
A atijó
(de ideiglenes)
helyen
„De ez már egy másik történet " így fejeződött be Kisgazdimmal közösen írt első könyvünk, a Kivéve a szomszédot, amelynek alcíme: Eb ugatta történetek Tündérkerti Kedvenc Aliz (ez én vagyok!!!) tollából. Talán emlékeznek még rá a T. Olvasók, hogy volt szomszédunk ellenszenves viselkedése miatt arra kényszerültünk, hogy eladjuk házrészünket.
Először oda költöztünk, ahonnét én korábban kétszer is kereket oldottam. Nem azért szöktem meg egyszer sem, mintha nem lett volna kutya-jó helyem Kisgazdim nővérénél, hanem azért, hogy újraegyesíthessem a családot. Magdinál otthonosan járok-kelek, bejáratos vagyok pincébe, előtérbe, konyhába, garázsba. Régebben vájt gödröm szívesen visszafogadott. Csak azt sajnálom, hogy a nyuszikat nem tudom megkergetni, mert falura kerültek, ahol hasonszőrű társaik közt nyúlketrecben élik - nélkülem szerintem meglehetősen unalmas, egyhangú - életüket.