Csengő tulipán [antikvár]

Részlet: Csengő tulipán Nagy tölgyfaerdő közepében élt egyszer egy szegény kanász. Ágrólszakadt szegény legény volt. Sem apja, sem anyja, még egy fia rokona sem volt a kerek nagy világban. Ugy állt, mint az ujjam, ruhátlan, pénztelen árvaságában. Nem volt ki az ingét megfoltozza, nem akadt, ki kenyeret dagasztott volna neki. Egész nap a disznókat őrizte. Ugy vigyázott rájuk, mint a szemefényére, mert hogy a király kondája volt. Hetekszám nem látott embert, olyan sűrű erdő közepében lakott. Még a nap is csak látogatóba kukkantott be délfelé egy pillanatra hozzá. Szegény kanász bizony elszomorodott nagy árvaságában.