Cleadur [antikvár]

Iracic No. Ol.: Az új srácoic (3:19) - Bocsáss meg neki, Uram, nem tudja, mit cselekszik! - Miért, mit cselekszik? - Szerinted? Megírja a saját halálos ítéletét! Beletelt egy kis időbe, mire Jerry megértette, mire gondol padtársa, Will. Két paddal előttük ültek az új srácok az osztályteremben, egy ikerpár, akik az államok egy potom négyezer mérfölddel arrébb fekvő településéről költöztek Moonshadow Glade-be. A fiúval úgy tűnt, minden rendben, és a lány se volt vészes, azt leszámítva, hogy a jelek szerint erős halálvágy fűtötte: az iskola egyenruhájához, a térdig érő szoknyához ugyanis nem vett harisnyát, és a szabvány fekete topánka helyett piros tornacipőt húzott. - Húúú - suttogta Jerry. Előrébb csúszott a székén, és hosszú lábával meglökte az előtte ülő apró, fekete hajú lány lábát. Az nem fordult hátra, mintha nem vette volna észre. - Hé, Lea! - súgta Jerry. - Mi van már? - formálta szájával a szavakat hátrasandítva. Wíll vigyorogva mutatott az új lány lábára. Lea előrehajolva kikémlelte, aztán sápadtan a srácokra nézett, és elhúzta a torka előtt a mutatóujját. Padtársa, a szinte már fehérbe hajlóan világos hajú Cecíly is felfigyelt a dologra, s fejcsóválva nekiállt, hogy lerajzolja füzetébe az előttük ülő lányt. Ha az osztályfőnökük, Stephen Durey észre is vette, hogy azok négyen nem rá figyelnek, nem mutatta; rendületlenül folytatta szokásos év eleji szónoklatát. - hagyományát. Egy olyan régi iskolának, mint a miénk, hatalmas öröksége van, és hűek kell legyünk a hírnevéhez. Ha valaki a Moonshadow-ból versenyre megy, készüljön fel úgy, hogy ne szégyenkezve térjen haza. De persze ennél többről van szó! Vá- Cleadur - Dobszó a ködben 9