Bögöly [antikvár]

BEVEZETÉS A „Bögöly" 18G7-ben látott napvilágot Angliá,ban. Ethel Lilian Voynich írónő első jelentkezése volt az irodalomban. Ethel Voynich több könyvet írt, első regényével aratta azonban a legnagyobb sikert. A „Bögölyt" 1898-ban lefordították oroszra. A cári cenzor kihúzta belőle a legértékesebb oldalakat s ezzel meghamisította, eltorzította a szerző elgondolásait. Az orosz olvasókat megragadta a műből áradó harcos szellem: ez az írá^, megcsonkított formájá,baii is, tiltakozás volt az elnyomás ellen, szabadságharcra szólított — a forradalmi ifjúság lelkesedett a regény hőséért, Bögölyért. Voynich regénye a munkás-tanulókörök kedvelt olvasmánya lett s mindmáig megtartotta népszerűségét: napjainkban is egsrik legkedvesebb könjTve ifjú olvasóinknak. Ki volt Bögöly, aki a századforduló idején rabul ejtette a cári elnyomás alatt sínylődő fiatalok szívét? Olasz forradalmár volt: a múlt század harmincas-negyvenes éveinek hősi alakja. Ezekben az esztendőkben került osztrák iga alá az olasz nép jelentős része. Súlyosbította a helyzetet, hogy Itália sok kis államra volt széttagolva s nem élhetett egységes nemzeti életet. Ezer meg ezer önfeláldozó olasz hazafi küzdött népe függetlenségéért s a nemzeti egységért, az egységes olasz köztársaság megteremtéséért. Céljukat nem tudták megvalósítani — mégis, az ő küzdelmük az egyik legdicsőbb korszak Itália nemzeti-felszabadító mozgalmainak történetében. A regény hőseinek jellemében, cselekedeteiben, álmaiban és reményeiben Voynich e küzdelmes korszak lényeges vonásait tárja fel. A „Bögöly" hősei nem történelmi alakok, de ezek a képzeletalkotta hősök az akkori Olaszorszá.g történelnü valóságának levegőjében élnek és cselekszenek. Hogyan alakult ki ez a tört-énelmi helyzet Itáliában? Napoleon Bonaparte 1796-ban betört az olasz határokon. Elfoglalta az országot s csaknem az egész olasz föld francia uralom alá került. Napoleon bukása után az olasz nép sorsa fölött Európa akkori hatalmasságai döntöttek. 1815-ben, a becsi kongresszuson Itáliát