Az Óceán Császára [antikvár]

ELSŐ FEJEZET HŐSEINK ÖSSZETALÁLKOZNAK Jártatok-c már Oahu szigetén, Honolulu mellett, Waikiki partjainál? Éreztétek-e, miként duruzsolja fületekbe állandó danáját a passzátszél, reggel éppen úgy, mint délben, este és éjszaka is egyforma vidámsággal? Láttátok-e megdőlni a szélben a Hawaii-szigetek csodás pálmáit a korallpadokkal szegett partokon, és a tűzhányók füstjét tovatűnni a végtelen óceánon? Hallottátok-e, mint muzsikálnak az ukulele nevű pengető hangszeren a barna bőrű kanákák, akik - bizonyára isten kegyelméből, mert semmi esetre sem az amerikai fehér ember jóvoltából - még megmaradtak-cTrégiségből? És láítátok-e magát Honolulut, a legkülönösebb városok egyikét a földön? Egy várost a természettől alkotott park kellős közepén! Pálmák susogják körül a villaszérű házakat, pálmák hajladoznak a felhőkarcolók körül, pálmák árnyékolják az utcákat, a tereket, a sugárutakat, pálmák alatt parkolnak az autók, ott keresnek árnyékot az autóbuszokra várakozók, pálmák ékesítik a parkokat. Pálmák, pálmák és pálmák. Mindenütt pálmák, de milyenek! Három ember is alig tudja átölelni a törzsüket, és akkora a lombkoronájuk, hogy tudom, elbámészkodnátok, ha megállnátok alattuk! És mindenütt.virág, virág, egyre csak virág! ííarsogóan zöld pázsitágyak, közepén színpompás virágágyak, a kerítések szélén fojtó illatú hibiszkuszok, sárga, kék, vérpiros, hófehér, rózsaszín, lila virágoktól terhes bokrok. Virág a kertekben, virág az erkélyeken, a szállodák tetején, a kikötőmólók, kandeláberein, a ka-náka halászasszonyok hajában, az autóbuszsofőr sapkáján, a távozó hajók árbocain, a frissen érkezett utasok nyakában! Honolulu a felhőkarcolók, a kertes házak, a pálmák, a sokszínű virágok és - a sokszínű emberek városa. Ha járod az utcáit, olykor felkapod a fejedet: ugyan hová is kerültél? Kínába, Japánba, Portugáliába, San Franciscóba vagy a legtá-