Anne otthonra talál [antikvár]

Mrs. Rachel Lynde-et mesllepetés éri Mrs. Rachel Lynde háza éppen ott állt, ahol az Avonlea-be menő út egy égerfákkal és fuksziával szegélyezett völgybe ereszkedik le, amelyet a régi Cuthbert-birtok melletti erdőben eredő patak szelt át; erről pedig úgy hírlett, hogy jóllehet a forrásánál még zabolátlanul kanyargott, és folyását sötét titkokat rejtő tavacskák és zuhatagok törték meg, a Lynde-völgybe érve lecsendesült, és jó maga viseletűvé szelídült, hiszen még egy patak sem csoboghatott úgy el Mrs. Rachel küszöbe előtt, hogy illő tiszteletben ne tartsa a jó modort és az illemszabályokat. Nyilván még a csermely is tisztában volt azzal, hogy az ablakában üldögélő Mrs. Rachel éles tekintetét a gyerekektől a patakokig egyetlen arra elhaladó sem kerülheti el, és ha a jeles hölgy bármi szokatlant vagy furcsát észlel, addig nem nyugszik, amíg minden okra és indokra fényt nem derít. Avonlea-ben és környékén akadnak olyanok, akik saját dolgaik szégyenteljes elhanyagolása árán minden percüket a mások ügyei körüli szimatolásnak szentelhetik, de Mrs. Rachel Lynde azzal a bámulatos képességgel volt megáldva, hogy egyszerre tudott a maga dolga mellett még másokéval is foglalkozni. Neves háziasszony hírében állt, aki minden házimunkát időben elvégez, és amit csinál, azt kitűnően csinálja, ráadásul egy személyben vezeti a Varrókört, kisegít a vasárnapi iskolában, és oszlopos tagja az Egyházközségi Segélyegyletnek meg a Külmissziós Szövetségnek. Temérdek tennivalója mellett még arra is maradt bőven ideje, hogy órákon át elüldögéljen a konyhaablaknál, és a soron következő „vattázott" ágytakarón munkálkodjon -„a tizenhatodikon!", ahogy az avonlea-i háziasszonyok áhítatos tisztelettel szokták mondogatni s közben fél szemét szüntelenül rajta tartsa a völgyet keresztülszelő és a túlnani meredek, ^