A róka meg a gólya [antikvár]

A mezei egér meghívta látogatóba régi barátját, a házi egeret. Kisétáltak a mezőre, kényelmesen leültek, és árpát meg búzát rágcsáltak. - Örülök a találkozásunknak - fordult a házi egér a vendéglátójához -, de meg kell mondanom, szegényes élet a tiéd. Én viszont dúskálok a finomabbnál finomabb, ízletes ételekben. Tarts velem, és teletömheted a bendőd. - Boldogan! - húzta fülig a száját a mezei egér. Rögvest útra keltek, s hamarosan megérkeztek a házi egér otthonába. Valóban, volt ott minden, mi kedves egy egérnek: friss zöldség, gyümölcs, s ráadásul egy jókora sajt is. A mezei egér szájtátva nézett körül. - Ó, micsoda fényűzés! Eddig nem is sejtettem, milyen nyomorúságosan tengetem az életem - vakarta a fülét zavarában. 2