A kővirág [antikvár]

A MACSKAFÜLEK Azokban az esztendőkben híre-hamva sem volt még Verhmyij-nek meg Iljinszkijnek. Csak a mi Polevajánk meg Sziszerty létezett. No meg Szevernába csörömpöltek a vassal. De csak hébe-hóba. Sziszertyben ment a munka a legfényesebben. Ütjába esett azoknak, akik a kozákok földjére tartottak. Gyalog, lovon, szekéren járt-kelt a nép azon a vidéken. Vitték a vasat a kikötőbe, Revda alá. Az úton járó ember sok '!mindenkivel találkoziJk, sok mindent hall. Falu is sok van azon a környéken. Nálunk, Polevajában sokkal csöndesebb volt az élet, mint Sziszertyben. Nálunk akkoriban kevés vasat készítettek, inkább rezet olvasztottak. A rezet karaván szállította a kikötőbe. Nemigen beszélhettek, kérdezősködhettek az úton az emberek. Fegyveres őrök kísérték őket, hogy is tehették volna! Falu is csak egy