A kóbor vadász [antikvár]

anák Lakodalom á hegyekben A palánksövény mellett két leány ácsorgott. Zdenék erdész-gyakornok szinte megijedt. Bizonyosan rá várnak, azt akarják, hogy vegye fel az apjukat, a fivérüket vagy az unokatestvérüket erdei munkára. Az ördögbe is, mikor értik meg végre ezek az emberek, hogy a munkába való felvétel nem Zdenék dolga! Hogy mindent a gondnok, Kopf tart a kezében, s hogy ő, Vladimír Zdenék, itt az állami erdőgazdaságban csupán jelentéktelen figura, egy zöldfülű, aki köteles mindenben szót fogadni a gondnoknak. De hát értesse meg ezt velük az ember! Aki egyszer erdész-ruhában, vállán puskával j ár-kel közöttük, abban urat, nem szolgát látnak a falu lakói. — Holnap férjhez megyek. Jöjjön el az esküvőmre! — mondta az idősebbik leány, amint a gyakornok odaért a boglya meg a palánk déli árnyékához. És közelebb lépett hozzá. Vladimír mindent inkább várt volna, csak nem egy efféle meghívást.