A bolygók és az űrkutatás [antikvár]

if; l' !.'i.' . ; í. i' -iv Wví 11') : ; ,' t! r, üPi, ihi i -l'i'' ' . J 1 ! 1. ¦ ¦r; ¦1 'i'' ' t ' í ' ' l'v' / ; ' i , ' 1 . .'li&PKH •Jy'f'^SB 'Ui^M ' ' , ! : ' 1 • / 1 ' - ' ' f t; ! • 1 ' r • •• ' M ^^;''i: M, i i' '?fíMMS iikmam Jíl > 1 ' ?.!.fTS^^^HMB Előszó Az ember évezredek óta kíséri figyelemmel a bolygókat, és évszázadok óta álmodozik arról, hogy egyszer majd felkeresi a szomszédos világokat. Az első mesterséges holdat 1957. október 4-én bocsátották útjára a Szovjetunióból. S bár az elődök munkája nélkül mindez nem történhetett volna meg, mégis ezt a dátumot tartják az űrkorszak kezdetének. Az új korszak eddigi legelentő-sebb eseményei az amerikai Apolló-asztronauták első holdra szállása és a Voyager-2 űrszonda külső bolygókhoz vezető útja volt. Az űrhajózás kezdeteitől egyre többet tudunk a Merkúr, a Vénusz és a Mars világáról is. Ma már csodálatos felvételekkel rendelkezünk a Mars dűnevidékeiről és a Merkúr bizarr krátereiről, radarszemek hatolnak át a Vénusz sűrű felhőin, s pontos térképet tudunk rajzolni az Uránusz legtávolabbi holdjairól és a Neptunuszról is. Mesterséges holdak tömege kíséri figyelemmel az időjárási jelenségeket, vizsgálja a tengeráramlatokat és az ökológiai változásokat. A modem hír- és távközlés is elképzelhetetlen lenne az űrhajózás nélkül. Számos kísérietet és gyártási eljárást csak a súlytalanság állapotában, az űrállomásokon lehet elvégezni. A közelmúltban több olyan objektumot fedeztek fel, mely a Neptunusz pályáján kívül kering, s amelynek tömege meghaladja a nemrégiben törpebolygóvá nyilvánított Plútó tömegét. A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. Kongresszusán ezért új osztályozási ismérveket állapítottak meg. Eszerint bolygónak számít egy égitest, amely a Nap körüli pályán kering, tömege elegendő ahhoz, hogy hidrosztatikus (közel gömb alakú) egyensúlyi állapotban legyen, és gravitációja révén képes a pályája környezetét megtisztítani. Azt az égitestet, amely csak az első két kritériumot teljesíti és nem valamelyik bolygó kísérője (holdja), törpebolygónak nevezzük. Minden más naprendszerbeli égitest - a bolygók holdjainak kivételével - a kis égitest besorolást kapta, igy Naprendszerünknek nyolc bolygója van: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz; és három törpebolygója: a Plútó és az Eris, valamint a korábban kisbolygóként nyilvántartott Ceresz.